Mielőtt még a blog jelentősebb időt töltene a klinikai halál állapotában, gyorsan posztolunk. Méghozzá bejegyezzük, hogy azért vettük jamaikaira a tempót, mert a filmszemlén annyi a MŰVÉSZ, az ÚJSÁGÍRÓ és az ATYAÚRISTEN, hogy nekünk is ott kell lennünk a környéken.


39. MAGYAR FILMSZEMLE - Az Atya, az Úr és az Isten

1) Teljesen mindegy, hogy az alkotókkal, vagy a nézőközönséggel foglalkozunk, ugyanis a kettő egy és ugyanaz.
2) De ha túl nagy az arcuk, akkor egészen biztos, hogy előbb, vagy utóbb szét lesznek baszva.
3) Ha nem figyelsz, rögtön odajön egy kötöttpulóveres, és megfejti neked a rendezvény legnézhetetlenebb alkotását.
4) Ha jól szituált, és veled azonos nemű, akkor egészen biztosan a telefonszámod kell neki.
5) Ha magyarul nem beszél, ne is próbálkozz angolul, mert biztos, hogy francia.
6) Minél büdösebb, annál nagyobb művész. Ha futja neki szappanra, akkor kultúrsznob.
7) Egy nő minél rondább, annál nagyobb a szakmai tekintélye.
8) Minél kedvesebben szólsz hozzá, annál valószínűbb, hogy arra vágysz, hogy megalázzon. Ezért bunkó, nem másért, csak megadja azt, amire szükséged van.
9) H. Judit művésznő nem csak a heti hetesben paraszt.

Közben, nem tudom, hogyan kötődhet ez a filmszemléhez, de rájöttem az évezredes közel-keleti háborúskodás okára: az lehet a probléma, hogy rengeteg ott a szikla, a kő meg a kavics. Egyszerűen adja magát a másik megdobálása. Dávid kezdte az egészet, azok meg egyfolytában dobálják ezeket...

Címkék: cultura popularis

A bejegyzés trackback címe:

https://atjeffs.blog.hu/api/trackback/id/tr95322398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása