Szépművészeti múzeum:
Kétszáz év metszetei: MANTEGNÁTÓL HOGARTHIG
Az európai művelődés történetének egy igen jelentős korszakát fogja át ez a kiállítás. Üzenete pedig az, hogy ne igyál gint, mert bőrbeteg leszel és meghalsz, igyál inkább sört.
És megjegyeznénk még, hogy Jan Muller elég jó csávó volt, bár tőle nem találtam semmit, amit beilleszthetnék, de ha rákeresünk a nevére, ez a kép az első húsz találat között van:
Jan Müller (jobboldalt) itt még a Justire nevű alakulatban metálkodott, jelenleg pedig a Tocotronic basszusgitárosa.
A Rupf-gyűjtemény klasszikusai: KANDINSZKIJ, KLEE, PICASSO
A 'Picasso' név becsalta, Kandinszkij és Klee képei pedig kielégítették az egyszeri múzeumlátogatót. Egy néni meg is jegyezte, hogy "azért ehhez is kell tehetség". Hát persze, hadd higgye csak. Mi meg tudjuk, hogy ehhez nem kell más, csak HÁROM-NÉGY EMBERÖLTŐNYIRE ELŐRE LÁTÓ ÜZLETI ÉRZÉK.
Juan Gris pedig kiválóan kombinálja össze a különböző színű gitárokat a különböző alakú körtékkel.
Cultura popularis vol. 3-4.
2008.01.15. 17:29Címkék: cultura popularis inx
A bejegyzés trackback címe:
https://atjeffs.blog.hu/api/trackback/id/tr90298622
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.